Névadónk

Share

Kovács Pál élete

Debrecenben született 1912-ben, ahol 16 éves koráig élt. Ott ismerkedett meg a vívással. 1928-ban költözött Budapestre. A kep_03Toldy gimnázium tanulója volt és tanára, Szabó Zoltán vitte a BBTE Széna téri pályájára. Atletizált, magasugrásban jó eredményeket ért el. Közben újra vívni kezdett. Bár még a múlt vívásából nőtt ki – amely a tuserő mellett a csiszolt, tetszetős mozgást oly sokra becsülte -, nem jött zavarba, amikor “betört” az új, a támadóbb, erőteljesebb stílus: Kovács eredményességén ez sem tudott kifogni. Minden stílusnak, minden versenyzői modornak, minden ellenfélnek megtalálta az ellenszerét. Nem véletlenül becézték Fuxinak. Többet ésszel, mint erővel. Amikor kell, akkor persze erővel is bírja. Jobban, mint mások. De a neve egész vívói lényét tökéletesen kifejezi.

kep_05Két korszakot ölelt fel ragyogó pályafutása, s habár ezek eltértek egymástól, mind a kettőben Kovács Pál volt a magyar élgárda legmegbízhatóbb tagja. Kovács Pál 1936-tól kezdődően öt nyári olimpián vett részt és összesen hat arany és egy bronzérmet nyert. Ezzel máig ő az olimpiák történetének egyik legeredményesebb kardvívója, rajta kívül csak Gerevich Aladár és Kárpáti Rudolf szerzett ebben a fegyvernemben legalább hat olimpiai aranyérmet. Bajnoki címei közül ötöt nyert csapatban és egyet egyéniben. Pályafutása alatt az Európa-bajnokságokon, illetve az 1937-től kiírt világbajnokságokon összesen tizenkét érmet nyert. Egyéniben is eredményes volt, egy világbajnoki címe mellett kétszer szorult – 1951-ben Gerevich Aladár, 1954-ben Kárpáti Rudolf mögött – a második helyre.
Az aktív sportolástól negyvennyolc évesen, az 1960. évi római olimpia után vonult vissza. Visszavonulása után még tevékeny vezető szerepet töltött be a magyar és a nemzetközi vívósportban. A Magyar Vívó Szövetségalelnöke, majd 1963-tól 1968-ig elnöke lett. 1968-tól aMagyar Olimpiai Bizottság tagja, egyúttal aNemzetközi Vívó Szövetség (FIE) Végrehajtó Bizottságának tagja és a Kard Szakbizottság elnöke. 1980-tól 1983-ig a FIE alelnöke, majd 1983-tól örökös tiszteletbeli tagja. 1991-től a Halhatatlanok Klubjának tagja.A vívás az élete maradt – ha a világ közben változott is. Ha voltak is a magyar vívásnak hullámvölgyei, ő ragaszkodott az elveihez.
Egy visszaemlékezésben a következő olvasható:
“Emlékszem, csapatvezető volt, s talán éppen Varsóba mentek, az akkor legnehezebb kardversenyre. Már volt televízió, a riporter azt kérdezte:
– Milyen eredményt vár a csapattól?
– Hát… Kérlekszépen… Győzni szeretnénk…

A kérdező majdnem csuklani kezdett az ekkor már szokatlan nyíltságtól:kep_08
– De hát, ha nem sikerül… vetette közbe.
– Kérlekszépen ez előfordulhat – mondta Pali bá. – De hát, ha nem győzni akarnánk, akkor miért mennénk ki?!

Amíg ő vívott, addig ez soha nem volt kérdés.”
Két fia, Attila és Tamás is kitűnő kardvívó volt. Kovács Tamás Barcelonában a magyar vívók szövetségi kapitánya.

Eredményei:

Olimpia Helyezés Versenyszám
1936. Berlin

1

kard csapat

1948. London

1

kard csapat

1948.

3

kard egyéni

1952. Helsinki

1

kard egyéni

1952.

1

kard csapat

1956. Melbourne

1

kard csapat

1960. Róma

1

kard csapat

 

Világbajnokság

 

1937. Párizs

1

kard egyéni

1

kard csapat

1951. Stockholm

1

kard csapat

2

kard egyéni

1953. Brüsszel

1

kard egyéni

1

kard csapat

1954. Luxemburg

1

kard csapat

2

kard egyéni

1955. Róma

1

kard csapat

1957. Párizs

1

kard csapat

6

kard egyéni

1958. Philadelphia

1

kard csapat

 

Európa bajnokság

 

1933. Budapest

1

kard csapat

5

kard egyéni

 
Magyar bajnokság  
Tizenhatszoros magyar bajnok

 

Share